Caritas
vidékfejlesztés
Szent Benedek
tanulmányi központ

Menü

KapcsolatRODE
Szabadidő

Látogatás sóvidékre

Sóvidék - Parajd, Korond, Szováta – Praid, Corund, Sovata (160 km – oda vissza a Tanulmányi Központtól)

Erdélyben az egyetlen olyan tájegység, amely nevét az ásványkincséről kapta, a székely, Sóvidék. A Sóvidék elnevezést először Orbán Balázs használta: "Sóvidéknek nevezik, pedig a Korond vize és a Kis-Küküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszög mérföldnyi sófekvetről, mely itt nemcsak a föld keblében rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérczeket alkot. Ily roppant tömegben a természetnek ezen nélkülözhetetlen adománya sehol se mutatkozik, annyi itt a használatlanul heverő kincs, hogy egész Európa szükségletét lehetne azzal fedezni, ha elzártságunk és olcsó közlekedésnek hiánya miatt azt használatlanul nem kellene hevertetni: mint annyi kincsét ezen Isten által dúsan megáldott hazának."

Caritas látványsajtműhely
Caritas látványsajtműhely
Caritas látványsajtműhely

Parajd, Praid

Parajd a sóvidék központja, ahol minden a só körül forog.

A sóbányászat a római időkig nyúlik vissza, már akkor bányák működtek itt és Szovátán egyaránt.

Kezdetben a harang alakú bányákban még falajtorján lehetett lejutni, ahol termelték a sót. Később, mikor a bányát már annyira mélyítették, bivalybőr málhában ereszkedtek le, és a sót is ezzel hozták a felszínre. A bivalybőr az egyetlen olyan állatbőr, amely ellenáll a só bomlasztó hatásának. Az 1800-as évek végén már lóvontatású felvonó működött.

Parajd legnagyobb turista látványossága a sóbánya és a bányatelep fölé emelkedő hegy hatalmas sósziklája.

A bányában a só kitermelése jelenleg gépesített formában történik. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára.

A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára.

A padlót alkotó só olyan, mintha márványból volna, a mennyezeten levő rétegek pedig jól szemléltetik a sórétegek gyűrődéseit a felette levő rétegek nyomása alatt.

A sóbarlangban található egy kis templom - melynek oltára is sóból készült -, ahol felváltva tartanak misét és istentiszteletet a különböző felekezeteket képviselő papok, de rendeznek itt hangversenyeket is.

A falu határában emelkedik az 576 m magas kősó-szikla, amit Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vizű erek fakadnak.

A faluban található az Áprily-ház is, ahol Áprily Lajos a gyermekkorát töltötte, és ahová idős korában nyaranta újra visszatért.

A faluból kirándulás is szervezhető a Vár-hegyre (951 m), Rapsóné várához, vagy a Siklodkőre. Mindkét helyen felfedezhetők az itt épült várak maradványai, amelyek az erdélyi várrendszerhez tartoztak.

Legenda is fűződik a sóvidékhez, mint Rapsóné legendája, Firtos lova legendája.


Rapsóné legendája:

Rapsóné gazdag asszony volt, Parajd és Szováta között állott a vára. Amilyen gazdag, olyan vallásos is volt, és minden vasárnap négylovas hintón hajtatott Kolozsvárra misét hallgatni. De gyakran elkésett, mert rossz volt az út. A szép özvegy megegyezett az ördöggel, hogy jó utat készít neki Kolozsvárig, s fizetség fejében két hegy aranyat és egy völgy ezüstöt kap. Az ördög egy éjszaka olyan sima utat csinált a vártól Kolozsvárig, amilyen eddig még nem volt a világon. Ezen a bűvös úton olyan sebesen haladott Rapsóné hintaja táltos lovaival, hogy még a várban volt midőn elsőt harangoztak, de mikorra beharangoztak, már ott is volt a templomban. Egyszer kocsisa kalapját lefújta a szél, s az le akart szállni, hogy felvegye.

Ok nélkül szállasz le - mondta az asszonya - mert a kalapod már öt óra járásnyira maradt el.

Az ördög hamarosan jelentkezett a fizetségért. Rapsóné sokáig húzta-halasztotta a fizetést, de végül nem tudott kitérni. Ekkor a ládájából kivett két aranyat és egy ezüstöt. Két mellére tett egy-egy aranyat, a kettő közé egy ezüstöt.

Itt a két hegy arany és az egy völgy ezüst, viheted! - mondta az ördögnek és nagyot kacagott hozzá.

Az ördög megharagudott, hogy így rászedték, s szét is rombolta a szép utat azon az éjszakán.


Firtos lova legendája:

Lakott Firtos varában egy szépséges tündérkisasszony. Ez a tündérkisasszony megszeretett egy szegény, dali legényt, de a tündértörvény olyan volt, hogy nem találkozhattak egymással szívük szerint, mindig éjnek idején kerültek össze a tündérkert fillegóriában. A legény minden áldott este fellovagolt a meredek sziklán, a tündérkisasszony pedig kiállott a var fokara, megfogta a legény kezet, s úgy segítette föl magához.

Egy este megint varja a szegény legényt a tündérkisasszony. Jó a legény, vágtat felfele nagy bátran, s mikor a var fokához ér, nyújtja a kezet a tündérkisasszony fele. De ebben a szempillantásban megsiklik a ló, a legény magával rántja a tündérkisasszonyt, s a mélységbe zuhantak. A ló pedig fennakadt a szikla oldalán, odatapadt, s azon nyomban kővé változott. Meg most is rajta van a nyereg s a kantár.

Hanem, hogy szavamat össze ne keverjem, ezt a lovat a tündérkisasszony ajándékozta volt a legénynek, s azért hívták Firtos lovának. De aztán a ló nem is hiába, hogy tündér lova volt, mert most is az o színeváltozása után jár az idő. Mikor ennek a kőnek fehér a színe, meleg napok járnak, mikor pedig színében megsötétedik, hosszú eső lesz utána.

Parajdról továbbhaladva Szovátára juthatunk, ahol a sófelszínen több helyen is sós tavak jöttek létre.


Szováta, Sovata

Szováta a Sóvidék legnagyobb települése, amelyet a sós tavak városaként is emlegetnek.

A leghíresebb tava a sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve a Medve tó.

A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.


A Medve-tó legendája: (a tündérasszony könnyei)

Szováta fölött az erdőben, egy csodaszép tisztáson, fényűző palotában élt egy gyönyörű tündérasszony. Egyszer megpillantott egy székely pásztorfiút, akiben nyomban beleszeretett. A tündértörvények szerint azonban nem találkozhatott vele, csak éjszakánként hallgatta a legény furulyáját. Egy idő után nem bírta tovább, és elhatározta, találkozik a legénnyel. Leereszkedett a völgybe és meglátta a fiút egy széplánnyal csókolózni. Irtózatos haragra gerjedt a tündérasszony, és a legényt a juhaival együtt kővé változtatta. A kegyetlen tündérasszony is megfizetett tettéért. Ezután csak a hegyekben bolyongott, fátyla foszlányaiból virágok lettek, amik benépesítették a hegyeket. A tündérasszony palotája pedig, még az este otthagyott égő tűzhellyel együtt, elsüllyedt. A tündérasszony szeméből könny fakadt, amely előbb patakká, majd tóvá terebélyesedett. Így keletkezett a Medve-tó, melyet alulról a tündérasszony tűzhelye fűt.

De nemcsak a Medve tó Szováta egyedüli tava, hanem még ezen kívül 5 kisebb tóval is büszkélkedhet, így alakítva ki egy komplexumot, csalogatva a kikapcsolódni és gyógyulni kívánó látogatókat.


Korond

Korond a Székely Sóvidék legrégibb településeinek egyike. Neve hun eredetű. "Tündér lakta föld" volt, a mondabeli Firtos és Tartod hegye között. E lenyűgöző környezetben található hegyi patakok, változatos ásványvízforrások, erdők, szórványfalvak, tanyák számos turisztikai programot kínálnak az idelátogatóknak.

Korond a "népi kerámiakészítés bölcsője". Fazekasmestereinek messze földre elhordott portékáiról, taplófeldolgozó háziiparáról, és vállalkozó kedvű lakosairól híres e község. Korond apraja-nagyja műveli ezt a mesterséget, az út mentén minden ház "élő műhely", amely kapuja elé rakja ki míves portékáját. Korond a "székely drágakő hazája". A régi leírások csodálattal emlékeznek meg, a Rakodóhegy bámulatos szépségű hideg sósvizű forráslerakódásairól. Ha ilyen vízbe növények, vagy más tárgyak kerülnek, rövid idő múlva kérges bevonat keletkezik ezeken. A kivált anyag a híres korondi aragonit, a "székely drágakő".

Látnivalók:


Szolgáltatások:

Vissza Fel
Menü
Tevékenységeink
Rólunk
Szabadidő
Videó
Kapcsolat
Kapcsolat
Gyergyószentmiklós 535500
Hargita megye, Románia
Caritas Vidékfejlesztés:
Varga Katalin 3 szám
Mobil: +4-0735-735.155, +4-0730-015.195
Szent Benedek tanulmányi központ:
Csíky-kert 53 szám
Mobil: +4-0741-131.027, +4-0741-131.026
Agrárminisztérium logomythen-fonds logo